Mi Okozza A Globális Felmelegedést / A Globális Felmelegedés Okai, Hatásai, Kockázata És Jövője
- (2072) Mi okozza a globális felmelegedést? | Antalffy Tibor, az ország legidősebb bloggere.
- A globális felmelegedés okai
Az emberi tevékenység okozta hatások jelentősége azonban az iparosodás óta egyre nagyobb. A Föld lakossága az 1800-as években, az ipari forradalom hajnalán körülbelül 1 milliárd lehetett. Az életszínvonal javulásának és az egészségügyi ellátás fejlődésének eredményeként mindössze 100 év alatt a világ népessége megduplázódott. Ma pedig több, mint 7 milliárd ember él a bolygón és ez a szám még mindig növekszik. Ennek az embertömegnek az ellátása és az életszínvonal emelkedésével a növekvő igényeknek a kielégítése pedig nyilvánvalóan jobban megterheli a bolygót, mint akár száz évvel ezelőtt. A mezőgazdaság, állattenyésztés egyre nagyobb területeket hasznosít, míg az energiaigény hasonlóan exponenciális növekedése a fosszilis energiahordozók szerepét növelte ezzel párhuzamosan. A Nasa és a fent már hivatkozott IPCC jelentés szerint "nagyon valószínű, hogy a globális átlaghőmérsékletben a XX. század közepe óta megfigyelt növekedés nagy része az antropogén üvegházhatású gázok koncentráció-növekedésének tudható be".
(2072) Mi okozza a globális felmelegedést? | Antalffy Tibor, az ország legidősebb bloggere.
Mindezek fényében azt állítom, hogy nem kell káosz-elméletből doktorálni ahhoz, hogy el tudjuk dönteni melyik kockázatot is érdemes bevállalni. Nem véletlen, hogy a klímaváltozás elleni harc mellé beálltak a politikusok és a közvélemény is. Az üzenet ugyanis mindenki számára érthető. Tenni kell azért, hogy ne kelljen elköltözniük a későbbi generációknak a bolygóról. Néha úgy tűnhet, hogy a fogyasztói szokásokat nem könnyű megváltoztatni és az is egyértelmű, hogy a mostani gazdasági modellek még nem klíma-semlegesek, de ez nem jelenti azt, hogy ez örökké így is marad.
Bár a nézőpontok megoszlanak mind a politikában, mind a médiában, az egyet nem értés mégsem változtat a tényen, hogy a felmelegedés valódi, mérhető, globális. De mi vezetett idáig, mire számíthatunk a jövőben, és mit tudunk tenni? Legfőbb okok: 1. A fosszilis energiaforrások (kőolaj, földgáz) égetése során keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid kibocsátás. 2. A benzines autók használata közben kibocsátott szén-dioxid és egyéb szennyező gázok növekedése. 3. Az élelmiszeriparban tartott óriási állatállományból, a rizsföldekről és a sarkvidéki tengerfenékről származó metánkibocsátás 4. Erdőirtások, különösen a trópusi területeket érintő pusztítások a fejlett világ megnövekedett fa- és papírigénye miatt, de nem elhanyagolható ok az egzotikus élelmiszerek iránti kereslet, valamint az állattartáshoz szükséges legelők növekedése sem. 5. A növénytermesztéshez felhasznált mesterséges permetezők és műtrágyák globális elterjedése. Várható következmények: 1. A tengerszint megemelkedése, veszélybe sodorva ezzel emberek millióinak lakóhelyét.
Másrészt pedig a hűvösebb sztratoszférában gyorsabban bomló ózon ördögi körbe kerülve tovább gerjeszti a bomlást. Amikor az ózon elnyeli az ultraibolya sugarakat, hő termelődik, azonban az egyre kevesebb ózon egyre kevesebb sugárzást nyel el, így egyre kevesebb hőt termel, az egyre hűvösebb körülmények pedig kedveznek az ózon további bomlásának. Mindemellett a globális éghajlatváltozás hatására a nagy légköri áramlatok (pl. a troposzféra és sztratoszféra határán száguldó futóáramlások) helyzete és erőssége megváltozhat, ami pedig befolyásolhatja a sztratoszféra áramlásait és stabilitását, végső soron pedig módosíthatja az ózonréteg hőmérsékleti és légnedvességi viszonyait, ezáltal pedig az ózon keletkezését és bomlását. Így tehát ahelyett, hogy az ózonlyuk okozná a globális felmelegedést, épp az ellenkezője igaz: az alsó légkör melegedése és az ennek következtében hűlő magaslégkör tovább fokozhatja az ózonpajzs vékonyodását. Az ózont bontó mesterséges vegyi anyagok korlátozását és tiltását elrendelő nemzetközi megállapodás, a Montreali Jegyzőkönyv kiváló példa arra, hogy a tudományos tények fényében egyetemesen a világ 197 országa képes volt közös környezetvédelmi célban megállapodni és hatékony konkrét intézkedéseket hozni az ózonréteg (és ezáltal a földi élet) védelmére.
A globális felmelegedés okai
A tudósok megállapították, hogy számos emberi tevékenység járul hozzá a globális felmelegedéshez azáltal, hogy túlzott mennyiségű üvegházhatást okozó gázok kerülnek a légkörbe. Az üvegházhatású gázok, mint pl. A széndioxid, felhalmozódnak a légkörben, és olyan hőcsapást vesznek fel, amely általában a külső térbe kerül. Az üvegházhatású gázok és a globális éghajlatváltozás Miközben sok üvegházhatású gáz keletkezik természetesen, és ahhoz szükségesek, hogy létrehozzák az üvegházhatást, amely a Földet elég meleg állapotban tartja az élet támogatásához, a fosszilis tüzelőanyagok emberi felhasználása a felesleges üvegházhatású gázok fő forrása. Az autók vezetésével, a széntüzelésű erőművekben lévő villamos energia felhasználásával, vagy az otthonok olajjal vagy földgázzal való fűtésével szén-dioxidot és más hő-lecsapó gázokat bocsátunk a légkörbe. Az erdőirtás az üvegházhatást okozó gázok egyik jelentős forrása, mivel a kitett anyagok a széndioxidot szabadítják fel, és kevesebb fát jelentenek kevesebb szén-dioxid átalakulást oxigénnel szemben.
- F2 | Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola (201528)
- Ofi nyelvtan munkafüzet megoldások 8
- Overlord 2 évad 5 resa.com
- Mítosz. Az ózonlyukon besurranó napsugárzás okozza a globális felmelegedést – Nem! | Másfélfok
- MI OKOZZA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉST? - Állatimádat.hu - Állati képek, videók
- Globális felmelegedés: melyek a klímaváltozás okai, hatásai?
- A fogamzásgátló tablettát csak a menstruáció első napján lehet elkezdeni szedni?
- Nyerj álomutat a Bounty-val
A hawaii Mauna Loa obeszervatórium mérései alapján idén 3, 1 ppm-es növekedésre számíthatunk, ami magasabb a korábbi évek 2, 1 ppm-es átlagánál. Ez javarészt az idei El Niño jelenség számlájára írható. Az idei növekedés nagyobb lesz, mint a legutóbbi nagy El Niño idején (1997-98-ban), mert az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége azóta 25 százalékkal nőtt, és ez felerősítette a jelenség hatását. Megrendítően direkt összefüggés van aközött, hogy mennyi csirkét termelnek a magyar gazdák és mennyi fát vágnak ki az Amazonas-mentén fekvő esőerdőkből - hívja fel a figyelmet az Átlátszó. A kulcs az a génmódosított szója, amiből évről-évre egyre többet fogyasztunk. A mérések kezdete óta a legmagasabb szintjét érte el a globális metánkibocsátás a Stanford Egyetem tanulmánya szerint. A kutatók azt írták, 2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, ami a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni. 1.